1992 júniusában az ENSZ Rio de Janeiro-i környezetvédelmi csúcsértekezletén határozták el, hogy június 8-án, egy napot szentelnek a Föld legnagyobb összefüggő vízfelszíne védelmének. Az óceánok és tengerek, a Földfelszín több mint 70%-át teszik ki. Az élet őselemét képezik, ezért is fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy valami végzetes, visszafordíthatatlan történjen velük.

Védjük az élet őselemét, hogy a következő generációnak is jusson ivóvíz!Vizeink hasznosítására sok békés, a környezetet nem veszélyeztető módszer létezik. Egyes tanulmányok szerint például, a tengerek hullámzása, az árapály-jelenség, az óceánok hőtartalma, vagy akár a különféle tengeri áramlatok segítségével Földünk engergiaigényének 25%-át nyerhetnénk belőlük.

1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításáva.

Az óceánok egyik legismertebb szennyezése az olajszennyezés, amiről az átlagember akkor értesül, amikor egy-egy tanker balesetet szenved. A tengeri élővilágot a vízbe kerülő, egyéb mérgező anyagok is károsítják, amelyek a tengerbe borított szeméttel kerülnek az élőlények szervezetébe. A szennyezések következményeként alakulnak ki az ún. halálzónák, amelyek száma 1990 óta megduplázódott. Ezekben a mélytengeri övezetekben, a szennyező anyagok miatt eltűnik az oxigén, így ott élet nem létezhet - ebben a folyamatban a főbűnös a műtrágyázáskor használt, és vízbe jutó nitrogén, melyből mintegy 160 millió tonna kerül a világtengerekbe.

Az óceánoknak, fontos légkörtisztító szerepük is van. Mivel az óceánok jelentős mennyiségű légköri széndioxidot tárolnak, ezáltal visszafogják az üvegházhatás fokozódását.

Forrás: www.divecenter.hu