Menu:
Friss információk

Lélekhastánc.hu - Az Ízisz Csillagai HastáncCsoport weblapja.
Hastánc fellépés szervezése, hastánc oktatás Pécsett, és hastánc gyerekeknek.
Kedves Szervező!
Örömünkre
szolgál az a lehetőség, hogy a rendezvényednek helyet tudunk adni az oldalunkon, ezzel elősegítve egy baráti Kulturális
Közösség létrejöttét.
Ezért várjuk az aktuális fellépések, versenyek, fesztiválok, workshopok, táborok helyszínét és időpontját, ill. az adott rendezvény rövid történetét, eredetét, és képet az illusztráláshoz.
Az aktuális adatokat, e-mailben|iziszcsillag2b9f100a0a11523b60430b9d476ca0ccgmail.com küldd el nekünk!
Sokgyermekes anyák Napja - augusztus 20.
A két világháború között, a sokgyermekes anyákat kitüntették augusztus 20-án. A kezdeményezés - igaz más indíttatásból - a Rákosi-rendszerben folytatódott nőnapon.
Egy név, két ünnep - sokgyermekes anyák ünnepe
Az 1925-ben elindított anyák napja, nem foglalkozott a gyermekvállalási kedv szaporításával, erre egy másik, majdnem egyidős anyák napja vállalkozott. A modern ünnepeknél nem ritka, hogy ugyanaz a név alatt számos, egymástól eltérő kezdeményezés indul el. Az Ifjúsági Vöröskereszt a gyermekeken keresztül szólt az anyákhoz, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSZ pedig a sokgyermekes anyákat köszöntötte fel.
A szervezet három évvel a vöröskeresztes kezdeményezés után, 1928-ban bizottságot alakított, hogy augusztus 20-án, Szent István napján ünnepséget rendezzenek a nagycsaládos anyáknak. Az ünnep a "Magyar anyák Nemzeti ünnepe" elnevezést kapta, a felhívásához és egyben a bizottsághoz pedig rögtön csatlakozott számos egyéb szervezet (Szociális Missziótársulat, Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, stb.).
Izabella főhercegnő is támogatta az ünnepetAz első alkalommal a Nemzeti Múzeum kertjében rendezték meg az ünnepet, ahol több mint száz anyát tüntettek ki, és részesítettek pénzjutalomban. A Népjóléti Minisztérium jóvoltából a száz pengős pénzjutalmon kívül, az elismert anyáknak az ezer gyermekét is felruházták. A magyar anyák nemzeti ünnepe mögé, neves személyek sorakoztak fel, mint Izabella főhercegnő, aki maga is nyolc gyermekkel büszkélkedhetett.
A második évben rendezett ünnep felülmúlta az elsőt, a hagyományteremtő évet. Magánszemélyek, minisztériumok csatlakoztak a felhíváshoz, adakozásuk jóvoltából megtízszereződött az elismert anyák száma. Az ünnepségről 1929-ben sem hiányoztak a kor rangos képviselői, a fővédnöki tisztet Horthy Miklósné vállalta. A második év számos újítást hozott. A nemzeti anyák napja túllépett Budapest határain, a fővárosi rendezvénnyel párhuzamosan közel ötszáz helyen szerveztek hasonló ünnepséget.
A másik újdonság, hogy gróf Széchényi Aladár magánadományt ajánlott fel az "egykézéssel" leginkább sújtott két vármegyében (Baranya és Somogy), vagyis annak az anyának, aki a legtöbb gyermeket neveli, az egygyermekes családmodellt leginkább elfogadó vármegyékben.
A jutalom nem kevesebb mint ezer pengő volt, fejenként. Amennyiben eszünkbe jut a később népszerűvé vált sláger, „Havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel", érezhetővé válik az összeg súlya. Az egyik szerencsés, tizenkét gyermeket nevelő asszonynak maga, a kormányzó felesége nyújtotta át a pénzjutalmat. A korabeli sajtó tudósítása szerint, az átadás annyira megható volt, hogy mindenki megkönnyezte azt.
A hagyományos anyák napjával szemben, amely folyamatosan növelte a népszerűségét, a Magyar anyák Nemzeti ünnepe, az erős kezdés után visszaesést mutatott. A kezdeti széles körü ünnepség, az idők folyamán veszített jelentőségéből, a szervezők még az augusztus 20-hoz sem ragaszkodtak. A sokgyermekes anyákon felűl, a rendőranyák is részesültek elismerésben. A jutalomátadás megőrizte ünnepélyes kereteit, de lebonyolításuk olykor nehézségekbe ütközött.
A pénzjutalomból nem részesülhetett minden egyes sokgyermekes anya. Az anyák kitűntetése, pontosabban az anyagi segítségnyújtás, kérelmező szociális görbe tükör lett a segélybőllevelek garmadát indította el. A kor átlag életszínvonalát szem előtt tartva érthető, hogy a szegénységben élő anyáknak mennyit jelentett a jutalom, majd a segély.
Előfordult, hogy az adományban reménykedő anyák tömegesen érkeztek az ünnepségre, a helyzetet nehezítette, hogy kisgyermekeiket is magukkal vitték. Az összegyűlt tömeget, rendőrségi kordonnal lehetett csak biztosítani. A kezdeményezés céljával ellentétben, görbe tükröt tartott a korszak szociális ellátása elé, nem várt problémákat hozott a felszínre.
Az anyák, gyermekeik számától függően arany, ezüst vagy bronz érméket kaptak. Érdekes, hogy később a náci Németországban és a kommunista Szovjetunióban hasonló szisztéma szerint jutalmazták a sokgyermekes anyákat. Hitler, anyja születésnapját, míg Sztálin, a nőnapot részesítette előnyben az ünnepnap kiválasztásánál.
Ma amit tehetünk: ki-ki a maga módján segítse a gyermekeket, a családokat, és legyen minden nap egy ünnep, hogy együtt lehetünk a szeretteinkkel!